Szerdán meg is volt az utolsó munkanapom.
Mert, mint ismert leállamvizsgáztam, és másnap munkába álltam.
Intellektuális sokkok, melyekre még emlékszem:
– minisztériumok közötti versengés, párhuzamos hatáskörök, egymással meg nem osztott információ
– a beosztottakon kívül mindenkivel megosztott információ
– fúj, hülye tanár szindróma folytatódása, fúj, hülye főnök szindróma formájában
És ami (talán) specifikum:
– ha 60-65 ember nem tudja, hogy egy hét múlva ki lesz a munkáltatójuk, akkor elgondolkozom, hogy ennél még egy multi is jobban megbecsüli a munkavállalót. Pakolgatják szerencsétleneket jobbra-balra.
Most pedig húzzunk vissza az iskolapadba. 4 év múlva megnézzük, hogy 8 vagy 12 óra lesz-e az irányadó munkarend.
(A blog ismét szünetel, mert itthon vagyunk.)