Már harmadik napja itt tengetem az életem. Egyedül. Most úgy érzem, hogy egy kicsit jobb a helyzet. Már nem nyom össze ez az egész hatalmas monstrum, ami tavaly egy fiktív nemzetközi szervezetből vált hirtelen valósággá.
Szóval adtam még egy esélyt neki, mert tavaly novemberben eléggé nem annyira tetszett meg az alatt a három nap alatt, amit elkirándulgattam, pedig a város legmenőbb szállodájában laktam, és a legmenőbb ételeket ettem. Egy féléves gyakorlat talán sok lett volna a lelkemnek, nameg Gábor főnökének – teljesen jogosan! Ezúton is kifejezzük hálánkat ismételt rugalmasságáért! De lehet, hogy amúgy az életbe nem kerülnék be egy féléves gyakorlatra, tehát felesleges is volt nagylelkűen lemondani róla.