„Lombok alatt kanyargó széles utat vezettünk e helyhez [ti. a temetőhöz], szegélyezésül pedig több mint 3000 fenyőcsemetét ültettünk melléjük. Ezenkívül az elmúlt iskolaévben ültetésre került 200 darab piramis-akác, 300 darab jegenyenyárfa, több mint 100 darab egyéb díszfa, kerítésül pedig 9500 darab gleditschia és sok díszbokor. Az utánpótlás céljából berendeztünk egy erdei- és egy gyümölcsfaiskolát. Így iparkodtunk egyrészt a környékező vadon erdő közelebbi részeit parkosítani, másrészt pótolni azokat a fákat és cserjéket, melyeket az építkezés haladása, új utak készítése miatt sokszor fájó szívvel kell kivágnunk. (…) de ez sem nyújt védelmet a rosszakaratú emberek ellen, akik nehezen tudnak leszokni a forradalmi idők szabadosságáról.” (In: A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Reálgimnáziumának és Szent Norbert–Nevelőintézetének Értesítője az 1926–1927. iskolai évről. Szerk.: Dr. Stuhlmann Patrik, rektor-főigazgató. Budapest, 1927. 65.)