Kategória: családi

Tüskevár

Somogyfajsz, egy teljes nap, két fél. A kastély tápi hangulatú, vissza kell zökkenni, utána rendben. A tó és környéke maga a nyugalom. Ülünk, csend van. Néha a horog beleakad valakibe, szemhéj becsuk! Az első fogások, de nem ebből főzünk. Pálinka és fröccsözés, ki lehet nagy duzzogva bírni. Ülök a bogrács

Két hét – plusz?

Kedd: 1 órás séta után izom, ízületi fájdalom, fáradtság, levertség. Hiába nézegetem, nincs lázam. Influenza? Szerda: Alig bírok felkelni, de kooperációra el kell mennem, mert más nincs Beruházótól. Csak messziről sziasztok! Megyek is rögvest haza, ugyanaz, mint előző nap. Csütörtök: hiába mérem oda-vissza, nincs láz. Fáradtság, levertség, szédülés. Fektemben szédülök,

Duma

Andris kezd beszélni. Mármint úgy, hogy már  mi is értjük. Eddig csak ő értette. Szóval az utóbbi néhány hét eredménye: Apa, Anya, kaka, tűz, kész (=köszönöm, kérem). Amikor hazaérek, hozzám rohan: Apa, Apa, tűz, tűz. Addig mondja, míg le nem megyünk begyújtani a kazánba. Ha nem kell, akkor a mécses

Rajna

Felkelés, szenvedés (vagy nem), reggeli (vagy nem), öltözés, fésülködés, indulás az iskolába, közben mese Babszemékről és Manócskáról. Tiszta Rajna-parti -hangulat. De lehet, hogy csak most, kora reggel. Mert azért most nem csak Janka, hanem én is élvezem. Nyugis. Mellettünk ülnek az autóban az emberek, mi meg sétálunk, mint valami csodabogarak.